Te csak álmodj, Németország

A német (és emellett az osztrák) lapok folyamatosan arról cikkeznek, hogy Magyarország fasizálódik. Szégyen ez a németek, vagyis károgó vészmadaraik - Gregor Mayer, Michael Frank és mások - részéről.
Az egész dolog nagyon mondvacsináltnak néz ki. És az is: csak a vak nem látja, hogy a "mértékadó" német lapok folyamatosan ferdítenek, hazudoznak, elkennek és teljesen felülírják a valóságot. A híres teutonok semmivé-sémivé aljasodtak. Nem elég, hogy 64 éve szégyenteljesen parancsra vezekelnek, most másokat is maguk mellé akarnak rántani a trágyába. Mert nyájemberek ők, ragyogóan sikerült az átnevelés. Az élet minden területén a béka segge alá kerültek. Hiába a szociális ellátás, a (most már egyre nehézkesebben működő) piacgazdaság: azokon a területeken, ami valamit jelent az emberi életben vagy egy valamikor nemzetnek nevezett képződmény életében valamit jelentett, abból mostanára csak morzsák maradtak. Romokban művészet, irodalom, csak semmitmondó utánérzések uralják a "piacot", csak öntetszelgő szövegek vagy vad meaculpázások a holokauszt miatt. Ébredni pedig? Rég nem mernek, de nincs is már aki felemelje a fejét.

Hóhatár

Marosfőn voltunk sízni. Most már kezdtem visszanyerni a síző-tudásomat. Egyre biztosabban szlalomozok a pályán, igaz, hogy a nagyobb pályákra még nem merészkednék rá. De megy, egyre jobban.
Rengeteg a román Marosfőn. Az ember néha azt gondolja, hogy valahol Predeal-on vagy Sinaia-n sízik. A románok elég hangos társaság, sokszor idegesítő a zaj, amit csapnak maguk körül. Vérmérsékletük balkáni+latinos (habár az ilyen vérmérséklet-dolog ellen bizonyos jogvédők stb. rögtön tiltakoznának, de ők már unalmasak, nem kell rájuk figyelni). A hangoskodás már csak azért is bántja a fülemet, mert mindig úgy érzem, hogy ezzel is érzékeltetik: Erdélyben ők az urak. Persze semmilyen hangos, perlekedő-fajta beszédet nem szeretek. Csak a románokéhoz hozzájárulnak még az előbb említettek.
A sífelvonó gazdája nem sokat tud románul. Valaki meg is jegyzi, hogy az iskolában elsősorban nem Eminescu-t kellene tanítani, hanem mindennapi kommunikációt. Mert a román vendég kérdéseire hiába válaszol a sífelvonós egy Eminescu-strófával.
A román államvasútak egész jó vagonokat helyezett üzembe. Még a személyvonatokon is. Persze, a kalauzok éppúgy engedik a bliccelést (blattolást) mint régebb. Van, ami nem változik.
Napközben ragyogó, meleg napsütés volt, de délután 4 órát követően már lehűlt a levegő, és nyirkos hideg lopózott be a ruháink alá.