Nyárvég

Tanácskozást tartottak a fecskék - már indulni kellene. Ott üldögéltek vagy húszan a villanydróton, és nagy csivitelést csaptak, de nem nagyobbat, mint a vitatkozó parlamenterek. Habár ez utóbbiak inkább üvöltenek, mint a vadszamár.

Nevetséges baromkodás folyik Magyarországon. Az antifaszok nem bírnak magukkal. Egy csomó vén trotty és azok leszármazottai. Nagyon hülyék. Fasiszta veszély. Emlékszem, egyebet nem fújtak a kommunizmus alatt sem. És folytatódik.

De mindegy. Annyira nem izgat most. Pintyem van az első helyen mindenben. A hangulatom kitűnő, jó a munkakedvem (komolyan!) és általában jól érzem magam a bőrömben. Ilyen, ha az ember szerelmes.

gondolataim tolmácsolása

Már rég nem írtam ide a blogomba, de miután ma építő, avagy amit akartok, kritikát kaptam az írásaimra, úgy döntöttem, hogy indirekt, avagy direkt módon a mai napon írok a rég elfeledett blogomba. Szóval a kritika azt mondta, hogy túl nyálas és negatív a blog, de azért szépen meg van csinálva, jók a képek, a gondolatok logikusak és értelmesek. Na ennyit rólam és a kritikáról. Még csak annyit, hogy egész jól bírtam a kritikát, bár meglepődtem, de elfogadtam.
Egyébként-- hogy most már az életemről is írjak, ne csak a világról, ami körülöttem él és virul-- egész jól vagyok mostanában. Lehet, hogy közhely lesz, dehát az élet tele van közhelyekkel (a fenti mondat is közhely volt), minden esetre a szerelem az csodás dolog, főleg, ha az ilyen mélységű és nagyságú és intenzitású mint amit én érzek most. Szóval ez van most velem, és érzem minden porcikámban, hogy ez jó, és mindenre sokkal több energiám van, amióta Ő velem van, és én Vele. Ami a világot illeti? Hát most inkább nem is kommentálnám, hogy mi van a világban (ki halt meg, ki született meg, ahogy szoktam), most legyen elég ennyi. Most ez az én világom. Teszem a dolgomat, dolgozok, Vele vagyok, és így elviselhetőbb minden-- a kánikulától kezdve a halálig minden.