Titkosszolgák

Nem tudni, mi áll vagy ki áll a magyarországi cigánygyilkosságok hátterében. Nagyon zűrösnek néz ki az ügy, és egyre fokozódik a kuszaság. Ráadásul az egyik rosszember, aki gyilkolt (ha igaz, mert rendőrségnek és hasonlóknak már startból nem hisz a polgár), Izraelben dolgozgatott, inaskodott, kibuckodott vagy nem tudom, mit csinált (Talmudot tanulmányozott), ami még keszekuszábbá teszi az egész ügyet. Feltámadhat az a sanda gyanú, hogy a gyanúsított elvégezte a Moszadnak valami kiképző oskoláját, és aztán böcsületesen teljesített Magyarországon, megbízásához híven. Nem lennék meglepődve, ha a magyar titkosszolgálatok az izraelivel ötöltek volna ki valami fasza kis tervet, hogy még jobban felkavarják Magyarország zavaros politikai pocsolyáját. Akkor bebizonyosodna, hogy a magyar egy fasiszta, irredenta, antiszemita, rásszista, hitlerista, pápista és púpista, ráadásul milicista nemzet. Pfújjj!!!

EMI-tábor

Augusztus 5-9 között Gyergyószentmiklóson rendezik meg az idei EMI-tábort. Az erdélyi balos és liberális csürhe máris visítozásba kezdett, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács közpénzzel - 5000 lejjel - járul hozzá a rendezvény létrejöttéhez. A témához hozzászólt már egy Aurel Vainer nevezetű zsidó képviselő is: "Az ilyesmit büntetni kell, nem pénzelni". Úgy tűnik, drága komcsijaink és liberálisaink rögtön szaladtak ehhez a "magyarbaráthoz" feljelenteni, mihelyt tudomást szereztek a táborról és annak meghívottjairól (Vona Gábor és mások). Szaladtak, hogy együtt sivalkodjanak és szörnyűlködjenek.

Azt hiszem, Erdélyben is az ismert képletet szeretnék megvalósítani: egy párt legyen (ami persze liberális vagy baloldali, vagy pedig vegyes) és egy ifjúsági szervezet (egyfajta KISZ). Ezen kívül esetleg lehetne valami legyengített "jobboldal", ami természetesen ugyanazt vallaná, amit ők, és teljesen besorolódna abba az egy pártba.

A ballib oldal egész eddigi működése azt bizonyítja, hogy ők a legkirekesztőbbek, a legkizárólagosabbak, ők a nácik és a rasszisták. Ők az elkenés, a maszatolás és a szellemi terror bajnokai. A "virágozzék száz virág" elve csak őrájuk érvényes. Nem tűrnek meg semmilyen más véleményt, pedig állandóan a másságról és a szólás szabadságáról papolnak. A legvadabb nácik sem érnének eme urak és hölgyek nyomába. Még dr. Göbbels sem.

Kötőszó gyanánt

Lendvai H. Ildikó a bazmeg helyett is holokausztot mond, mint sokan mások, akik ide el sem férnének.

Szadesz

"Egyelőre szokni kell a gondolatot, még kimondva is hihetetlen: megszűnik az SZDSZ. Atomjaira hullott az örökös árnyéktöbbség, minden jó szándék és közakarat kisiklatója, Magyarország és a rendszerváltás árulója, a magyargyűlölet ikonja. Ez a szervezet, amelynek nem találni párját Európában. Amelyik miatt különbséget kell tenni Magyarország és az összes többi ország között. Ami itt van, ott meg sehol nincs. A hazaárulás lexikoni példája, a politikai erkölcstelenség szinonímája. A hazafiság tökéletes ellentétpárja. A kullancs, a taplógomba, a daganat, a fekély. Amelynek a közjó ismeretlen fogalom. Amelynek a nép csak felfalni, kiszívni, lekopaszítani való ellenfél, balek, pusztulásra ítélt haszonállat. A társaság, amelynek tagjait soha nem foglalkoztatta Magyarország jövője, amelynek összetartó ereje csak a közös préda és közös kollaboráció volt" - írja Huth Gergely a szadeszról. És kitűnő a látlelet. Kinek az emberei ezek a gengszterek? Akiknek mindenhova elért és még most is elér a csápjuk? Akiknek pojáca emblémájuk, Georg Holokauszt Kohnrád ott élősködik most is Németországban, sűrűn antiszemitázva? A világ görénykurzusa Magyarországon talált a legjobb otthonra mindig. Itt lehetett a legjobban vért szívni, a népből kipasszírozni az utolsó leheletet is. Létezésük a liberalizmus megcsúfolása is egyben, nem csak a normális emberi életé.

Párhuzam

A Népszabadságban valami Porcsin Zsolt nevű senki párhuzamot von aközött, hogy valamikor ők Lenint ünnepelték az óvodában és most Mikepércsen Trianonra emlékezve rendeznek ünnepséget. Gyomorforgató egy párhuzam, de mi is lenne elvárható egy gyomorforgató újság tollnokától? Csak azt nem értem, miért nem vonnak párhuzamot Izrael és a náci Németország között. Ha már ennyire benne vannak a párhuzamosdiban.

Te csak álmodj, Németország

A német (és emellett az osztrák) lapok folyamatosan arról cikkeznek, hogy Magyarország fasizálódik. Szégyen ez a németek, vagyis károgó vészmadaraik - Gregor Mayer, Michael Frank és mások - részéről.
Az egész dolog nagyon mondvacsináltnak néz ki. És az is: csak a vak nem látja, hogy a "mértékadó" német lapok folyamatosan ferdítenek, hazudoznak, elkennek és teljesen felülírják a valóságot. A híres teutonok semmivé-sémivé aljasodtak. Nem elég, hogy 64 éve szégyenteljesen parancsra vezekelnek, most másokat is maguk mellé akarnak rántani a trágyába. Mert nyájemberek ők, ragyogóan sikerült az átnevelés. Az élet minden területén a béka segge alá kerültek. Hiába a szociális ellátás, a (most már egyre nehézkesebben működő) piacgazdaság: azokon a területeken, ami valamit jelent az emberi életben vagy egy valamikor nemzetnek nevezett képződmény életében valamit jelentett, abból mostanára csak morzsák maradtak. Romokban művészet, irodalom, csak semmitmondó utánérzések uralják a "piacot", csak öntetszelgő szövegek vagy vad meaculpázások a holokauszt miatt. Ébredni pedig? Rég nem mernek, de nincs is már aki felemelje a fejét.

Jobbikország?

A Demos-intézet egyik nagyokosa, Böcskei Balázs, a szokásos álszociológusi nagyképű stílusban osztja ki a pártokat, különösen a Jobbikat és az LMP-t. Már a cikk felütésében is csal: a Jobbikot összeköti a "faluvégi lövöldözésekkel", amiket nem biztos, hogy cigánygyűlölők követtek el. (Lehet, hogy pontosan uzsorázó cigányok voltak a tettesek, vagy egyéb, cigányok közötti leszámolásról van szó).
A cikk első bekezdésében újra torzít. Azt mondja, nincs értelme közszolgálatiságról beszélni, amióta a Jobbik "hekkeli" a nyilvánosságot. Feltehető a kérdés, hogy milyen nyilvánosság, milyen közszolgálatiság létezett? A szocialisták és liberálisok hazudozó, tömegbutító, rasszistázó-antiszemitázó, irdatlanul belterjes, posztbolsevik, filoszemita és procionista médiája talán a közszolgálatiságot jelentette?
Azt írja ez a zagyváló, hogy Magyarország nem kér a liberalizmusból, nyitottságból. A mire való nyitottságból? A bezártság irányába vezető nyitottságból? Abból nem akar természetesen senki kérni, aminek az a célja, hogy kritikátlan zsidóbarátság valósuljon meg, a saját maguk feladása.
Aztán egy újabb torzítás következik. A magyarok szegény-, cigány- és kozmopolitaellenesek. Ez egyáltalán nem igaz. Nem tud szegényellenes lenni az, aki napi filléres gondokkal küzd. Nem tud cigányellenes lenni az, akinek közvetlen közelségében élnek a cigányok, és naponta látja, tapasztalja, hogy nem mind bűnözők, hanem sok a jóravaló közöttük. És nem kozmopolitaellenes a magyar, nem is volt soha az - ugyebár befogadó nemzet lettünk volna? Szemben az angolszász és egyéb nemzetekkel, életvilágokkal, akik arra törekedtek, hogy eltöröljenek minden útjukba akadó "más" embert. Most pedig kioktatnak és maszatolnak.
Az LMP-t nem ismerem annyira, hogy valamit tudnék róla mondani. Annyi látszik, hogy eléggé naiv fiatalok képződménye ez a pártocska, akik valóban, eddig az iskolapadban ültek vagy valamiféle üvegbura alatt, és a nagy ideálok tápjával etették őket.
A "magukfajták" azok, akik Magyarországot saját kísérleteikhez felhasználják, bedőlnek a nyugati és a zsidó hülyítésnek - ezt ki kell mondani tisztán! -, nem látják azt, hogy minden más állam, ha nem akarja önmagát felszámolni, először is önmagával törődik. A zsidók is! És főleg ők. Az álértelmiségi mítoszokat valahogy fel kell számolni. Nincs amiért magunkat Xenu-szerű mesterséges mítoszokkal táplálnunk. Ezt kell meggondolni, kedves elvtársak.

Melyik?

Na, melyik volt a gyilkosabb? Európában a vörös csillag viselése megengedett a strasbourgi bíróság döntése szerint, a horogkereszt egyértelműen totalitárius jelkép. Lássuk csak: a horogkereszt 4 éve alatt polgári lakos - minden nációból - , a "nácik" miatt meghalt pár millió. A vörös csillag uralma 110 millió polgár halálát okozta és még most is emberek ezreinek életét oltják ki a kommunista országokban. Győzött a propaganda. Győzött a hitványság.
A többértelműségről: nevetséges, hogy azt hozzák fel a vörös csillag védelmére, munkásszimbólum, osztályharcos szimbólum stb. Ilyen módon a svasztika is napszimbólum, termékenységszimbólum vagy egyebek. Tisztán látszik, hogy egy velejéig rohadt maffia irányítja az EU-t is. A demokrácia? Rég tudjuk. A demokrácia és a vélemény nyilvánítás szabadsága csak humbug.

Katyvasz

Megvalósulni látszik Magyarországon a Katyvasz. A Katyvaszban senki nem tudja már, hogy kicsoda, de nem is érdekes. Fontos az eszmei haladás. Ami azt mondja ki pár száz éve, hogy reakciós büdös marha, aki nem hűsíti arcát az új idők szelében. Az eszmei haladás azt mondja manapság, hogy mindennél fontosabb a másság elfogadása. Kezdve a buziságtól a pedofíliáig és ki tudja még mi jön. Ha azt mondom, hogy ez nem így van, hogy ezt nem tudom elfogadni, akkor szélsőséges vagyok. Olyan a demokrácia, hogy egyeseknek mindig süt a nap, másoknak éjszaka van.

Értelmi(ségi) nyomorékok

"A baloldali gondolkodás jórészt olyan emberek játszadozása a tűzzel,
akik még azt sem tudják, hogy a tűz forró"
(G. Orwell: A cethal gyomrában)

Már soha nem fogunk megszabadulni azoktól a hányadékoktól, akik baloldali vagy elkötelezett értelmiségieknek nevezik magukat. Szívesebben lennék náci, minthogy az ilyen gyomorforgató söpredék közé tartozzam. Olyan trogloditákról - és leszármazottaikról - van szó, akik egykor a Szovjetuniót dicsőítették, most pedig a demokrácia nevű rémbohózathoz asszisztálnak. A baloldali értelmiségben nem a szellem dolgozik, hanem a szellentés. Azt hiszem, ez jelentős különbség. Olyanok ezek az emberek, mint a legrosszabb, legtehetségtelenebb ripacs. Akinek nézőseregre van szüksége, hogy hízelegjen a hiúságának.
A legbosszantóbb, hogy a baloldali hányadékok mindenkit lefasisztáznak. Most is. Mint amikor Sztálin elvtársat dicsőítették. Ezek a szarok úszkálnak legfelül. Már majd' száz éve. Ők akarják megmondani, mi a helyes gondolkodás, melyik a helyes út.
Nemrég a gengszterállam megalakulásának 60-ik évfordulóján szaladtak segget nyalni széles nyelvcsapásokkal. Mindig találnak gazdát, aki kegyesen megengedi, hogy sorban kéz- és seggcsókra járuljanak. Valóban hasznos idióták, ahogy egykor szülőatyjuk, Lenin becézte őket.

Kommunisták

„A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek (…) egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki nem mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja”.(Szolzsenyicin)

Ismerős Szolzsenyicin jellemzése. Csak el kell gondolkozni a XX. századon és a XXI. első évein is, sajnos.
Új gúnyába öltöztek az elvtársak, az eszmék a régiek (baloldali értékek). Kutya és szalonna. Farkas és báránybőr.

Morfi

Nagymagyaríró is újfent megnyilatkozott a Bayer-ügyben. Mivelhogy, hanemhogy. Ha Németországban történt volna, akkor bezzeg, bazzeg. Meg aztán Merkel asszony nem is mutatkozott volna egy ilyen bayerzsolttal. Mert ők végtelenül és éktelenül demokratikusak. Bizony. Ez tuti.
Csudálatos ez a nyugati demokrácia. Érdekes módon Ceauşescuval, a köztudottan véreskezű, levitézlett suszterinassal vidáman paroláztak. Kitüntették - és nemcsak a figyelmükkel. Feleségét, Elena asszonyt tudományos elismerésekkel halmozták el. Az angol királynő velük kocsikázott ki. Az nem számított, hogy a később szitává lőtt diktátor sovinisztább, nacionalistább a legdühödtebb újnácinál is.
És Ceauşescu csak egyszem példa a sok közül. Azám.

Már megint

A Lévai-liba antiszemitizmusról gágog Brüsszelben. Kifulladóban van nagyon a holokauszt nagyipar, hogy egy kőbányai gyermekfirkától is megijednek a nagy esélyegyenlőségi lázban. Különben is miért kell mindent a holokauszthoz meg hasonló mesékhez viszonyítani? Miért kellene érdekeljenek az effajta hülyeségek?

Kecskési Tollas Tibor

Minden tisztelet és elismerés megilleti a Duna Tv-t, hogy Tollas Tibor emlékműsort vetítettek április 4-én annak ellenére, hogy nem is olyan régen a hörgő horda gyalázta a költő, szabadságharcos és újságíró emlékét. ("Tiltakozom" - pöszögték, mint a szépemlékű népi demokráciában bunkó elvtársi felkérésre tették). Valószínű, hogy nemsokára a Duna ellen is megindul a gyalázkodás, heccelődés.

Gondolatrendőrség

Az úgynevezett szabad világot a gondolatok és vélemények ellen indított terror fenyegeti. Miközben demokráciáról és szabadságról papolnak, meg akarják tiltani, hogy történelmi eseményekről, egyes körökben elfogadott dogmákról ellentétes véleményt lehessen hangoztatni.
Miközben szabadon lehet Istent tagadni, tilos kételkedni a holokauszt-dogmában. Tilos ellene érveket felhozni, tilos kutatni, elemezni, akár a legapróbb ellenvéleményt hangoztatni. A holokauszt-dogma olyanná kezdett válni, mint a legdühöngőbb sztálini terror. Nem csoda, mert rokonságuk vitathatatlan.
Felhívás helyett itt az szerepelhet, hogy ne engedjük meg senkinek, semmiféle "nyomorító hatalomnak", hogy bármilyen módon is korlátozzon személyes szabadságunk kinyilvánításában - amihez hozzátartozik a szólás, a vélemény-nyilvánítás szabadsága. És emlékezzünk arra: ez utóbbi azt jelenti, hogy szabadon lehessen hangoztatni bármilyen véleményt, legyen az bármennyire meglepő, meghökkentő, iszonyatos vagy idegesítő.

Ne féljetek, nem megyünk haza!

Valóban. Hitványak voltak azok, akik gyűlöletet hintettek el az országban testvéreik ellen. Soha ne legyen megbocsátva!

Az örök janicsár

Aki barátkozik az ellenséggel, nem "tárgyal", csak gyáva és képmutató. (Márai)

A közmagyar bestiárium egyik jeles példánya ez a nagyon sokoldalú (s)alak, az örök janicsár. Erősen konfúz személyiség, megragadhatatlan, nagyobbára meghatározhatatlan – viszont ha nem kérdeznek rá, mindig tudjuk, ki(k)ről van szó. Úgy vagyunk vele valahogy, mint Szent Ágoston az idővel.

A janicsárság csak egyik tulajdonsága ennek a figurának. Abban nyilvánul meg, hogy kész mindig a pálfordulásra, keményen szólva: az árulásra. Úgy tesz, mintha eredeti közösségének az ügyét képviselné, ám ez csak látszat. ő mindig a saját érdekében ügyködik és természetesen a mindenkori megszálló-elnyomó hataloméban. Janicsárunk ott található általában Moslékország valamilyen kiemelkedő és megbecsült pozíciójában, ahol mindig kifejezheti lojalitását az aktuális főlócitrompofozónak vagy főkacsavadásznak.

Kiválóan, akcentus nélkül beszél zebrapintyül, és szigorúan meghagyogatja közössége primitív tagjainak, hogy sajátítsák el hasonlóképpen a zebrapinty nyelvet, mert zebrapinty kenyeret esznek.

De jól beszéli a mindenkori politikai bikkfanyelvet is. Ha keleten kél a nap, akkor Moszkva majma, ha nyugaton ragyog, akkor Brüsszelé. Mindössze néhány fogalmat kell kicserélnie politikai-világnézeti szótárában, és máris kompatibilis a nyelvezete mindennel. A csereszabatosság diadala ez.

Szépreményű és nagyérdemű janicsárunk amolyan fürge huncut, Hamvas Béla szerint "ma útonálló, holnap a szószéken igét hirdet, közben bordélyos és az egyháztanács elnöke". Cinikus karrierista, rá mindenfajta hatalomnak szüksége van, mert ő a kirakat-kisebbségi és a hivatalos kisebbségi álláspont tőle ered.

Emberünk szorgalmasan gyűjtögeti a címeket, rangokat, pozíciókat és a vagyonát. Egy időben népe fáklyavivője, vátesze, alapítványok és gittegyletek elnöke, díszdoktor, díszpolgár és díszpinty. Halasztást nem tűrő nemzetpolitikai teendői mellett állandóan lót-fut és robotol, ír, (hegyi)beszédeket tart és legalább két egyetemen előad.

Kedveli a kinevezéseket, átnevezéseket, eufemizmusokat használ a valóság ráncainak kisimítására. Az elvtelen megalkuvást reálpolitikának nevezi. Mindig próbál megfelelni az egyenirányított fősodornak: politikailag korrekt.

Amikor szóba hozzák eme szimpatikus ismerősünket, a kaméleon, a sakál és a papagáj jut az eszünkbe. Vajon miért?

Most találtam rá erre a négy évvel ezelőtt írott cikkemre. Semmit sem javítanék rajta. Sőt... A helyzet még rosszabb.