A derék katona

Hašek 87 éve, 1923. január 3-án, hirtelen meghalt. Temetésén kevesen jelentek meg, hiszen már kétszer azelőtt saját halálhírét keltette, és barátai azt gondolták, akkor is viccelődik. Nem viccelt. Egész rendesen meghalt. A haláláról saját maga által keltett beugrató hír visszaütött rá. Nem lehet már tudni, hogy gondolt-e erre, de én azt hiszem, egy józan pillanatában ezt is figyelembe vette. Hogy halálában aztán jót nevethessen a csodálkozókon...

P. G. Wodehouse

Kedvenc humoros íróim egyike. Mit számít az, hogy az általa művelt humort könnyűnek tartják! Mit számít az, hogy berlini hónapjai alatt rádióadást készített a németek részére! Az írás a fontos. És Psmith, meg Jeeves. Az, hogy az ember felszabadultan tud nevetni. Mit nevetni, röhögni! Szívből jövő röhögést tud okozni Wodehouse. Amire a jelenlegi "nevettetők" közül csak kevesen képesek.

Családtagjai, barátai, csak Plum-nak, Szilvának nevezték. Nem csak írásaiban volt humoros: minden napját élvezte.
Figurái excentrikusak, inkább brit arisztokraták és sziporkázó inasok, de rokonszenvesek. Regényeiből hitelesebb képet nyerhetünk arról, hogy milyen volt a valamikori brit arisztokrácia, mint száraz, fontoskodó történelmi leírásokból. Wodehouse visszaadta annak a letűnt világnak is az atmoszféráját.

Kodolányi János

Elég méltatlan, ahogy Kodolányival bánnak, de hát most nem neki és a hasonló íróknak van ázsiójuk. Pedig a 20. század magyar írói közül elsővonalbeli. Még ha csak két regényét említem meg - Vízözön, Új ég, új föld - akkor sem érthető, miért bánnak vele ilyen mostohán. Olvasóközönsége pedig mindig van nagy számban, nem úgy, mint egyes felkapott mai szöveggyártóknak. Akiket a mennyekig röpítenek, de száraz, hitvány, őrleményszövegeik még a rajongóiknak is hasfájást okoznak.
Kodolányi Várkonyi Nándorral és Hamvas Bélával meg persze Weöres Sándorral együtt olyan minőségű alkotásokat hozott létre, amelyeket ócsárolni, lefitymálni lehet, de megkerülni, kihagyni őrültség lenne.
Vízözön című regénye fantasztikus sűrítménye évezredek tudásának, művészetének. Ráadásul még szívesen is olvassa az ember. Nehéz letennem a kezemből, mint gyermekkoromban az indiánregényeket.

Saramago

Az öreg portugálnak megjelent még néhány regénye. Szívesen elolvasnám őket. Van valami az írásaiban, ami a mai szövegekben ritkán tűnik fel. A derű. Szereplői derűsek, élik az életüket, bármilyen kisszerűnek tűnjön is más számára ez.

A Jézus Krisztus evangéliuma nagy felháborodást keltett a Vatikánban. Látszik, hogy nem értettek meg semmit belőle az egyház főmuftijai. Az általuk íratott kritika nagyon primitív. Arra hívatkoznak, hogy az író "őskommunista". Nevetséges.