Választási hajcihő

Magyarországon már mindenik párt elindította a kampányt. Napról napra derűlnek ki a visszaélések, lenyúlások, lopások, fosztogatások, amiket az MSZP nevű kommunisták magyaroszági pártja hajtott végre nagy szakértelemmel és ős élvezettel. Az ősiség abból fakad, hogy már legalább 100 éve ezt teszik, mint amit most. Az istenadta nép pedig nem tanul, de nincs is ahogy. Az eccerű polgár, jobban mondva fogyasztó-termelő-szemetelő apolitikus. Nem ért semmit meg a politikából, de nem is akar. Mégis kezébe adták, hogy válasszon. Mivel van választási joga, van akit a sehonnai pártoknak befolyásolniuk. A tömegdemokrácia a csürhe demokráciája. De a csürhéhez tartoznak a vezető politikusok, bankárok, üzletemberek és más egyebek is. Hát... így megy ez...

Értelmiség???

Hogy hogy lehet az, ha egy magát valamire tartó értelmiségi közéleti baromságokat fúj? Miért ne lehetne? Még ha azt Heller Ágnes mondja (http://www.168ora.hu/itthon/heller-agnes-mdf-szdsz-valasztasok-fidesz-jobbik-orban-50236.html), akkor is lehet. Esetleg nem is értelmiségi, csak valami kvázi-fejlődmény, aki ennyire idióta a köz előtt? Ennek a kérdésnek is helyet kell engednünk.

Oh, a Nyugat!

A kommunista rezsim idején ragyogó szemekkel beszéltünk a Nyugatról. Amerikáról. Hogy ott igen. Hogy azok igen. Meg szabadság. Mert az ott van. És mennyire szeretnek minket. Segítenének is, de hát azok a fránya szovjetek... Az emberek többsége áhítattal bámult-bálványozott még egy Colgate-fogkrémes dobozt is. Az is a nagy Nyugatot jelképezte. Valami olyasmiben hittünk, hogy "odakinn" jólét, korlátlan szabadság, emberszeretet uralkodik. És hittük rendíthetetlenül, hogy nagyon-nagyon szeretnek minket - ismétlem.
Aztán jött a Nagy Rendszerváltás, amikor minden rabszolganép... ugyebár. És hamarosan jött az első nagy pofon. Rövid idő alatt az egyszerű állampolgár előtt a Szeretett Nyugat lezárta a határokat. Csak vízummal lehetett utazni, azt pedig nagyon nehezen adták meg, miután megaláztatásoknak tették ki a kérelmezőket. (Érdekes, hogy a cigányokat lazán engedték a nagykövetségek szigorú hivatalnokai kiutazni a megfelelő országba - akkor telt meg velük egész Nyugat-Európa. Úgy tűnik, őket már akkor sem szabadott megalázni). A rossz emlékű megaláztatások után sokakban felvetődött a kérdés, vajon tényleg olyan úriemberek ezek a nyugati polgárok? Aztán a kérdések sokasodtak. A történet ismerős. A történetek ismerősek.A Nyugat csak szigorú szabályokat szab, amit elvár, hogy betartsanak (mások), a Nyugat nagyon kétszínű, feledékeny, bornírt, embertelen és... aljas. Ezt egyre többen és egyre dühösebben vették tudomásul. A düh, véleményem szerint onnan származott, hogy az emberek feltették maguknak azt a kérdést: "Hogy lehettem olyan hülye, hogy hittem azt, máshol másképp megy, mások másabbak mint mi?"
Sok minden történt azóta. Beláttuk, a Nyugat sem sokban különbözik a nagy Szovjetuniótól. Csak finomabb módszerekkel küldi pokolra azokat, akiket nem szeret. Csak finomabb módszerekkel rabolja ki a nála gyengébbeket. Mert a Nyugat civilizáltabb. Úgymond.
Azóta az is kiderült, hogy Thatcher asszony, a Vaslady, Gorbacsovot arra ösztönözte, ne engedje a német újraegyesítést. És tartsa továbbra is hatalmában Kelet-Európát. Felvetődik a kérdés: mennyivel volt jobb, mennyivel jobb Margaret Thatcher, Mitterand, George Bush és az egész nyugati politikus bagázs, mint J. V. Sztálin vagy Adolf Hitler? Azt hiszem a válasz könnyű már erre. Ugyanazon kutya kölykei.

Titkosszolgák

Nem tudni, mi áll vagy ki áll a magyarországi cigánygyilkosságok hátterében. Nagyon zűrösnek néz ki az ügy, és egyre fokozódik a kuszaság. Ráadásul az egyik rosszember, aki gyilkolt (ha igaz, mert rendőrségnek és hasonlóknak már startból nem hisz a polgár), Izraelben dolgozgatott, inaskodott, kibuckodott vagy nem tudom, mit csinált (Talmudot tanulmányozott), ami még keszekuszábbá teszi az egész ügyet. Feltámadhat az a sanda gyanú, hogy a gyanúsított elvégezte a Moszadnak valami kiképző oskoláját, és aztán böcsületesen teljesített Magyarországon, megbízásához híven. Nem lennék meglepődve, ha a magyar titkosszolgálatok az izraelivel ötöltek volna ki valami fasza kis tervet, hogy még jobban felkavarják Magyarország zavaros politikai pocsolyáját. Akkor bebizonyosodna, hogy a magyar egy fasiszta, irredenta, antiszemita, rásszista, hitlerista, pápista és púpista, ráadásul milicista nemzet. Pfújjj!!!

Holtkéz

Karl Kraus jól megfogalmazta a gazdasági liberalizmus lényegét:
"A holtkezet szorgalmasan rápingálják a falra, valahányszor a nép érezni kezdi, hogy a zsebében bizonyos eleven kezek kotornak".
A gazdasági verseny olyasmi, mint amikor a csiga és a nyúl versenyt futnak. Akik a piac önszabályozását hirdetik, vagy érdekből teszik azt, vagy nagyon naivak és nem gondolták át ezt a magvas elméletet.
De egyáltalán, minek kellene verseny? A minőség anélkül is minőség, hogy hülye versenyfutással bizonygatná önmagát.

Te csak álmodj, Németország

A német (és emellett az osztrák) lapok folyamatosan arról cikkeznek, hogy Magyarország fasizálódik. Szégyen ez a németek, vagyis károgó vészmadaraik - Gregor Mayer, Michael Frank és mások - részéről.
Az egész dolog nagyon mondvacsináltnak néz ki. És az is: csak a vak nem látja, hogy a "mértékadó" német lapok folyamatosan ferdítenek, hazudoznak, elkennek és teljesen felülírják a valóságot. A híres teutonok semmivé-sémivé aljasodtak. Nem elég, hogy 64 éve szégyenteljesen parancsra vezekelnek, most másokat is maguk mellé akarnak rántani a trágyába. Mert nyájemberek ők, ragyogóan sikerült az átnevelés. Az élet minden területén a béka segge alá kerültek. Hiába a szociális ellátás, a (most már egyre nehézkesebben működő) piacgazdaság: azokon a területeken, ami valamit jelent az emberi életben vagy egy valamikor nemzetnek nevezett képződmény életében valamit jelentett, abból mostanára csak morzsák maradtak. Romokban művészet, irodalom, csak semmitmondó utánérzések uralják a "piacot", csak öntetszelgő szövegek vagy vad meaculpázások a holokauszt miatt. Ébredni pedig? Rég nem mernek, de nincs is már aki felemelje a fejét.

Jobbikország?

A Demos-intézet egyik nagyokosa, Böcskei Balázs, a szokásos álszociológusi nagyképű stílusban osztja ki a pártokat, különösen a Jobbikat és az LMP-t. Már a cikk felütésében is csal: a Jobbikot összeköti a "faluvégi lövöldözésekkel", amiket nem biztos, hogy cigánygyűlölők követtek el. (Lehet, hogy pontosan uzsorázó cigányok voltak a tettesek, vagy egyéb, cigányok közötti leszámolásról van szó).
A cikk első bekezdésében újra torzít. Azt mondja, nincs értelme közszolgálatiságról beszélni, amióta a Jobbik "hekkeli" a nyilvánosságot. Feltehető a kérdés, hogy milyen nyilvánosság, milyen közszolgálatiság létezett? A szocialisták és liberálisok hazudozó, tömegbutító, rasszistázó-antiszemitázó, irdatlanul belterjes, posztbolsevik, filoszemita és procionista médiája talán a közszolgálatiságot jelentette?
Azt írja ez a zagyváló, hogy Magyarország nem kér a liberalizmusból, nyitottságból. A mire való nyitottságból? A bezártság irányába vezető nyitottságból? Abból nem akar természetesen senki kérni, aminek az a célja, hogy kritikátlan zsidóbarátság valósuljon meg, a saját maguk feladása.
Aztán egy újabb torzítás következik. A magyarok szegény-, cigány- és kozmopolitaellenesek. Ez egyáltalán nem igaz. Nem tud szegényellenes lenni az, aki napi filléres gondokkal küzd. Nem tud cigányellenes lenni az, akinek közvetlen közelségében élnek a cigányok, és naponta látja, tapasztalja, hogy nem mind bűnözők, hanem sok a jóravaló közöttük. És nem kozmopolitaellenes a magyar, nem is volt soha az - ugyebár befogadó nemzet lettünk volna? Szemben az angolszász és egyéb nemzetekkel, életvilágokkal, akik arra törekedtek, hogy eltöröljenek minden útjukba akadó "más" embert. Most pedig kioktatnak és maszatolnak.
Az LMP-t nem ismerem annyira, hogy valamit tudnék róla mondani. Annyi látszik, hogy eléggé naiv fiatalok képződménye ez a pártocska, akik valóban, eddig az iskolapadban ültek vagy valamiféle üvegbura alatt, és a nagy ideálok tápjával etették őket.
A "magukfajták" azok, akik Magyarországot saját kísérleteikhez felhasználják, bedőlnek a nyugati és a zsidó hülyítésnek - ezt ki kell mondani tisztán! -, nem látják azt, hogy minden más állam, ha nem akarja önmagát felszámolni, először is önmagával törődik. A zsidók is! És főleg ők. Az álértelmiségi mítoszokat valahogy fel kell számolni. Nincs amiért magunkat Xenu-szerű mesterséges mítoszokkal táplálnunk. Ezt kell meggondolni, kedves elvtársak.

Propaganda

A bunkó amerikai propaganda semmivel sem jobb, mint amilyen a bunkó szovjet propaganda volt. Leginkább a filmek tükrözik ezt az állítást. Mind a szovjet, mind az amerikai filmekben a katonaság valamilyen szempontból kiemelt helyen-helyzetben van. Könnyeztetően ostoba pátosszal adagolják, hogy egy bizonyos harci művelet az ellenség megsemmisítésére a haza üdvét, boldogulását, felvirágzását stb. szolgálja. A bunkó amerikai kommandós ugyanolyan baltával kifaragott vadbivaly, mint a szovjet partizán. És mindkét államban azok a filmes körök, akik ezeket az idióta propagandafilmeket megcsinálták, hasonló niemand egyedekből állottak.