The Severed Garden

Do you know how pale and wanton thrillful
Comes death on a strange hour
Unannounced, unplanned for
Like a scaring over-friendly guest you've
Brought to bed
Death makes angels of us all
And gives us wings
Where we had shoulders
Smooth as raven's
Claws.

133 dicsőséges nap

90 éve, hogy Magyarországon megvalósult az első rémállam. Kun Béla és Tsi. Zrt. Sok komment nem szükséges. A tettek önmagukért beszélnek. És önmagáért beszél az 1945 utáni dicső folytatás is.

Mi

Jevgenyij Zamjatyin regénye, a Mi már klasszikussá érett mű. Különleges benne az, hogy 1920-ban tisztán látta, mi vár a világra a kommunizmusban. És mi vár a világra ebben a poszt-posztmodern moslékban. Olyan érzés kapja el az embert, mintha a múlt héten írta volna meg a regényt.

Mert mindenki szám, ugyebár. De olyan szám, amiről/akiről mindent tud a Jótevő, a Boldogító Hatalom. Amely szerint az emberek akkor boldogok, ha semmilyen szabadsággal nem rendelkeznek. És ne rendelkezzenek az alattvalók, ezek a nyomorult számok képzelettel sem. Mert a képzelet is szabaddá teheti az embert. Elutazik Fantáziába, és legalább ideig-óráig jobban érzi magát, kikapcsolja a Boldog Valóságot. Persze, veszélyes gondolatai is akadnak ilyenkor. Baj, ha gondolkodni kezd. Ezért kell az agyban a képzelet központját extirpálni. Akkor már tökéletes lesz a tömeg boldogsága. Mint a kocáé a pocsolyában.

Lótolvajok

Kitűnő regényt olvastam a napokban egy kortárs norvég írótól, Per Pettersontól. Lótolvajok vagy Lólopás lehetne a címe magyarul, de tudtommal a regényt nem fordították le. A skandináv írások mindig közel álltak hozzám. A Lótolvajok kicsit olyan, mint Karácsony Benő A megnyugvás ösvényein című regénye. Inkább a hangulat eredményezi ezt a hasonlóságot.