2009. szeptember 3., csütörtök

Kodolányi János

Elég méltatlan, ahogy Kodolányival bánnak, de hát most nem neki és a hasonló íróknak van ázsiójuk. Pedig a 20. század magyar írói közül elsővonalbeli. Még ha csak két regényét említem meg - Vízözön, Új ég, új föld - akkor sem érthető, miért bánnak vele ilyen mostohán. Olvasóközönsége pedig mindig van nagy számban, nem úgy, mint egyes felkapott mai szöveggyártóknak. Akiket a mennyekig röpítenek, de száraz, hitvány, őrleményszövegeik még a rajongóiknak is hasfájást okoznak.
Kodolányi Várkonyi Nándorral és Hamvas Bélával meg persze Weöres Sándorral együtt olyan minőségű alkotásokat hozott létre, amelyeket ócsárolni, lefitymálni lehet, de megkerülni, kihagyni őrültség lenne.
Vízözön című regénye fantasztikus sűrítménye évezredek tudásának, művészetének. Ráadásul még szívesen is olvassa az ember. Nehéz letennem a kezemből, mint gyermekkoromban az indiánregényeket.

Nincsenek megjegyzések:

Gyuri bá

Soros György, mint filantróp és a nyílt társadalom támogatója - ezt próbálja elhitetni a baller oldal. Jobboldalon pedig a háttérhatalom fő...